Deák páholy kronológia

(1885-től 1920-ig, majd 1945-től 1950-ig)

A páholy alapítása 1885. június 27-én történt Budapest Keletén, „Magyarország Nagyoriensének védelme alatt” (A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy 1886-ban jött létre). A ph∴ az „ősi és elfogadott skót szertartás” szerint működött.

Szövetségtanácsi munkaengedelem: 1885. május 8-án.

A páholy beiktatását elrendelte Joannovics György nagymester 1885. május 9-én.

Első felvételi engedély: 1885. május 18. A páholy megkapta arra az engedélyt, hogy a felvett keresőket (Finály Izidor szeszgyárost, Kohn Gábor és Weiler J. S. kereskedőket, Sonnenfeld Miksa gyárost) második és harmadik fokba emeljék további 8-8 napon belül, soron kívül… 

A páholy beiktatása 1885. július 16-án ünnepélyes keretek között történt.

Belügyminiszteri leirat a „műhely” elfogadásáról: 1885. július 20-án.

Munkáinak helye a VI. kerület, Váczi körút 45. szám III. emeletén volt, ideje minden kedden „esti 6 órakor”

 

Tervezett első munkarend:

  • A hónap első keddje: adminisztratív teendők

  • A hónap második keddje: előadások a szabadkőművességről, „discussio” és oktatás

  • A hónap harmadik keddje: keresők, kutatások

  • A hónap negyedik keddje: felvétel vagy díjemelés

 

A beiktató munkán lejegyzett páholyfilozófia:

Munkaprogramunk mi lehetne más, mint, – hogy a királyi művészetet szerényen bár, de egész odaadással – a mennyire gyarló emberi erőtől telhetik – serényen szolgáljuk.”

E czélból törekedni fogunk arra, hogy a páholy feladatait megvalósítsuk első sorban a páholy tagjaival szemben az által, hogy a Kötelességérzetet és Kötelességtudást folyton ébreszteni, s mindenkoron ébren tartani kívánjuk.”

Gyakorolni – és gyakoroltatni fogjuk a k∴ m∴szertartásos formáit szigoruan; mert ezeknek tudása [sic] és átérzésétől függ első sorban a páholy élet iránti érdekeltség.”

A szertartásokkal szorosan egybeforr a szabadkőművesség lényege is!”

Azon leszünk, hogy megvalósítsuk a k∴ m∴ ama eszményképét is; hogy a testvér ne csak a □∴komor falai között; de azokon kívül is valódi testvére legyen – testvéreinek!”

Ápolni fogjuk kegyelettel a szabadkőművesség – és annak fejlődési stadiumainak történetét – úgy általánosságban mint részleteiben; hogy tt∴-eink a mult ismeretéből tanulságot és erőt meríthessenek a jelen – és jövőre.”

Oltárt óhajtunk emelni, s azon, a valódi t∴-i szeretet és önzetlen barátságnak örökké lobogó lángját szakadatlanul éleszteni.”

Önöket pedig kedv∴ tt∴-einket arra kérjük, hogy minket szíves, jó, és t∴-i igaz hajlamaikba befogadni – szerény munkálkodásainkban istápolni – zsenge műhelyünket, minél gyakrabban szíves megjelenésükkel ékesíteni, s t∴-i barátságukkal minket boldogítani kegyeskedjenek.”

S hogy ez így legyen, kívánjuk Önöknek is a V∴ E∴ N∴ É∴ M∴-ének áldását s üdvözöljük az e∴ sz∴ sz∴-ban.”

 

Alapító mesterek:

Dr. Frischmann Gyula (37 esztendős) gyakorló orvos – kincstárnok (Könyves Kálmán ph∴-ból)

Dr. Gyurgyik Gyula (42 esztendős) gyakorló ügyvéd – főmester (Hungaria ph∴-ból)

Jaritz Rezső (38 esztendős) építész – első felügyelő (Eötvös ph∴-ból)

Lederer Imre (43 esztendős) távírda tiszt – titkár (Egyenlőség ph∴-ból): csak ő nem fedezett a ph∴-ból 1-2 éven belül, még 1913-ban is látogatta a munkákat

Wolf Simon (30 esztendős) kereskedő – fővizsgáló (Könyves Kálmán ph∴-ból)

Iby Dezső (37 esztendős) magyar földhitel-intézeti tisztviselő – szónok (Hungaria ph∴-ból)

Fernkorn Gusztáv (48 esztendős) vasúti hivatalnok – második felügyelő (Egyezség a hazában ph∴-ból)

 

1885 és 1920 között

1886. a Deák-ph∴-ból kiinduló részvény-kibocsátási javaslat ph∴-ház építésére.

1887. antialkoholista mozgalom kezdete: dr. Braun Sándor tv∴ kezdeményezésére

1887. Kunz Ferenc tv∴ önkéntes mentőegyesület létrehozására tett javaslatot, ám ezt, a szűkös anyagi viszonyok miatt a ph∴-nak nem sikerült megvalósítania. „Rövid idő” múlva az ügyet megtárgyalta a Könyves Kálmán ph∴, s így jött létre a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME), avagy Országos Mentőszolgálat Kresz Géza tv∴ szervezésében.

1890-93. párbajellenes mozgalom: Szécskay István, Hacker Bertalan ttv∴

1895. a vagyontalanok jogvédelme: Dr. Schreyer Jakab tv∴

1895. a görvélykórosok (’nyaki nyirokmirigyek megduzzadásával járó kór’) szanatóriuma létrehozásának kezdeményezése: dr. Szegvári László tv∴

1895. Magyar Háztartási Iskolaegyesület megalkotása (az alapítók és fejlesztők között:
báró Dániel Ernőné, lásd a Mozgásjavító Gyermekközpont emléktábláját).

1896. december 19. a Millenium-ösztöndíj létrehozása „egy szegény, tehetséges és szorgalmas tanuló” támogatása céljából. 1000 korona felajánlása több tv∴ részéről ezen alapítvány létesítésére. Az aláírók között: Messinger (Medgyes) Simon, Mann József ttv∴, akik, a Mozgásjavító Gyermekközpont emléktáblájának tanúsága szerint fontos szerepet játszottak később ez intézmény elődjének megalkotásában és működtetésében.

1902. május 10. elhangzik A szeretet jegyében című munka, november 29-én pedig A haladás útján kezdeményező rajzolata, amelyek a hazánkban „sínylődő” nyomorékok körülményeire figyelmeztetnek.

1903. július 16. a Nyomorék Gyermekek Otthonának megalapítása (a mai Mozgásjavító iskola), egyben kórház létrehozása. A ttv∴ Dr. Messinger (Medgyes) Simon (a ph∴ főmestere) vezetésével belekezdenek az intézmény szervezésébe. „Ágyalapítványok” létrehozása (lásd, az iskola emléktábláját).

1903. Dr. Verédy Károly tv∴ (Pátria ph∴), a Nyomorék Gyermekek Otthona ügyvezető elnöke előadást (rajzolatot) tart az intézmény fejlesztési terveiről.

1903. december 24. az otthon megnyitása, amelynek későbbi működtetésében az alábbi
ph∴-ok vállaltak szerepet: Demokratia, Reform, Comenius, Patria, Pannonia, Eötvös, Madách, László király.

1908. május 16. Székács Antal tv∴ indítványa a női választójog érdekében.

1911. építeni kezdik a Nyomorék Gyermekek Otthonának hatalmas tömbjét Messinger (Medgyes) Alajos Deák-tag tv∴ tervei szerint, Mann József építőmester tv∴ kivitelezésében. Az épület átadása 1913. május 4-én volt.

1912. január 27. Dr. Makai Ernő tv∴ határozati javaslata egy művelődési egylet létrehozására, amelyet profán körökkel együtt hoznának létre az alacsony iskolázottságú emberek műveltségének növelésére.

1913. Könyvtáralapítás: Budapest, Rottenbiller utca 10. (Deák Ferenc Könyvtár – a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár része).

1915. október 9. A szabadkőműveseknek és a társadalomnak még többet kell tenniük az özvegyekért és árvákért. A kórház fönntartása további kötelesség a háború után. A nővéreket is be kell vonni a munkába. Morvay Izsó tv∴ írása (A háboruról szabadkőmívesi szempontból című rajzolata alapján). Több ph∴ által kidolgozott konkrét javaslat az anya- és csecsemővédelem ügyében Morvay főm∴ tv∴ tollából.

1919-ben a tanácsköztársasági kormány betiltja a szabadkőművességet Magyarországon, amelyet a Horthy-rendszer is megismétel.

1920. május 18. Dömötör Mihály m. kir. belügyminiszter 1920. május 18-án 1550/1920. számú rendeletével a magyarországi szabadkőművességet feloszlatja.

A rendelet szövege a következő:

A szabadkőműves egyesületek (páholyok stb.) kivétel nélkül humanisztikus vagy társadalmi célok megvalósítására alakultak meg. A közelmúlt sajnálatos eseményeiből azt tapasztaltam, hogy alapszabályaikban kitűzött, kormányhatóságilag is szankcionált céljaik és feladatuk megvalósítása helyett a politikai élet irányítására és a tényleges hatalomnak kezükhöz ragadására terelték át egyleti tevékenységüket.

A szabadkőművességnek a háború felidézésében, a háború folyamán, majd pedig annak szerencsétlen országunkat balsikerül sújtott befejeztével a defetizmus és az általános destrukció-élesztgetésében, a forradalmak és a bolsevizmus felidézésében való tartós aknamunkája köztudomású tény. A magyar társadalomnak, a sajtónak, az egyes törvényhatóságoknak a szabadkőműves páholyok elleni egyöntetű állásfoglalásának kitérnem lehetetlen volt és megelőzéséül annak, hogy a hazáját, vallását, nemzetiségét megtagadott és titokban még most is konspiráló szabadkőművesség ezen átkos, nemzetromboló aknamunkáját tovább is folytathassa, az egyesületek feletti törvényadta jogomnál fogva. Magyarország egész területén levő minden néven nevezendő szabadkőműves egyesületet (páholyt, intézményt) ezennel véglegesen feloszlatok, tekintet nélkül arra, hogy az illető alakulat kormányhatóságilag láttamozott alapszabályokkal bír-e, jelenleg működik-e vagy sem.
Ezen intézkedésem végrehajtásával az illető törvényhatóságok kormánybiztosait bízom meg miniszteri biztosi hatáskörrel.

Budapest, 1920. évi május 18. Dr. Dömötör Mihály s. k.”

1920. egy dokumentum tanúsága alapján a ph∴ továbbra is gondoskodik (gondoskodni óhajt) a Nyomorék Gyermekek Otthonának, illetve a hadikórház fenntartásáról.  

 

1945 és 1950 között

(Berényi Zsuzsanna, Sumonyi Zoltán és Deutsch Róbert alapján)

 

A szabadkőművesek által létrehozott intézményeket az állam veszi „gondozásába”, ám az üzemeltetők között sok testvér marad – eredeti munkakörében.

1945 decemberében Supka Gézát választják a Symbolikus Nagypáholy nagymesterévé, akit 1910-ben a Nemzeti Múzeum fiatal munkatársaként vettek fel a Corvin Mátyás páholyba.

A történelmi viszontagságok során megrongálódott páholyházat rövid idő alatt rendbe teszik.

Páholyokat alapítanak újjá, köztük a Deákot, amely a Reform páholyban „nyert meleg otthont”. Ez 1946. július 7-től 18 testvérrel önállóan kezd dolgozni. Főmestere: dr. Szili Jenő. Az évben még 26 munkát tartanak.

Közben pedig folytatják a karitatív tevékenységeket, részt vállalnak a páholyház újjáépítésében.

1948. június 20-án, a János-ünnepélyen Benedek Marcell helyettes nagymester mond ünnepi beszédet.

... Alkotmányunk számos olyan kérdésnek érintését tiltja, amely jelentős helyet foglal el a társadalomhoz ezer szállal kötött férfiak életében. Politikával nem foglalkozunk. Tiszteljük és ujjal sem érintjük egymás vallási meggyőződését. A filozófia művelése ugyan alkotmányos céljaink közé tartozik, de természetesen nem kényszeríthetünk társainkra egy közös filozófiát. Ha egyáltalán beszélhetünk szabadkőművesi filozófiáról – s ami ezzel együtt jár, szabadkőművesi erkölcsről, célkitűzésről és irányról – akkor ennek olyan magasan kell szárnyalnia, ahonnét tekintve minden politikai, vallási, sőt filozófiai különbség is elmosódik, és egy magasabbrendű egységbe olvad. ...”

Majd Benedek Marcell lesz a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy utolsó nagymestere –
1949. március 10-től 1950. június 12-ig. Az utolsó nagymestert 1910 decemberében vették fel a Deák Ferencz páholyba. Ezt a beszédet 1949. március 10-én megtartott nagymesteri székfoglalójában mondta el. Ennek utolsó gondolatai az ún. „Cassandra-mondatok”: „... És e nehéz pillanatban, amikor újra szétszóródás és rombolás rémképei kísértenek, tüzes trónná téve a nagymesteri széket: szeretném, ha az én passzív természetem magába tudna fogadni valamit a Supka Géza erejéből, s ez az erő továbbra is támogatna bennünket. – Amikor választásotok reám, a könyvek világában élő esztétikusra esett, akkor bizonyosan a harmadik lángra gondoltatok, testvéreim. És valóban, ha programomat egyetlen mondatba kellene összefoglalnom, így fogalmaznám meg: szépen élni, amíg lehet, és szépen meghalni, amikor kell.”

1949 nyarán a Belügyminisztérium Egyesületeket Ellenőrző Osztálya minden részletre kiterjedő vizsgálatot tart a Nagypáholynál, amely egyelőre „jóakaratú és barátságos körülmények között” folyik. Révai József június végi beszéde nyomán az Államvédelmi Osztály tisztjei lefoglalják a Podmaniczky utcai páholyházat.

Az 1950. június 12-én kiadott belügyminiszteri rendelet hivatalosan betiltja a magyar szabadkőművesek működését. Kádár János szignálja.

Az 1938. XVII. t.c. illetőleg a 7.330/1946.X.E.sz. rendelet alapján a tárgyban megnevezett egyesületet feloszlatom.

Felhívom a törvényhatóság első tisztviselőjét, az Államvédelmi Hatóság vezetőjét és az I-IX. kerületi rendőrfőkapitányokat, hogy a feloszlatott egyesületet a működő egyesületek nyilvántartásából töröljék, továbbá a feloszlatott egyesületek vagyonának záralávételéről [sic!] gondoskodjanak.

A feloszlatott egyesület vagyonának felhasználásáról később intézkedem.

Indoklás:

A lefolytatott vizsgálatból azt állapítottam meg, hogy az egyesület és szervezetei a Népköztársaság ellenségei, a tőkés elemek és a nyugati imperialisták híveinek gyülekező helyeivé váltak s mint ellenséges tevékenységet kifejtő egyesületet – feloszlatom.”

A Nagypáholy értéktárgyait, gyűjteményeit és könyveit az ÁVO elhurcolja. Bazsányi Béla testvérnek sikerül néhány eszközt, tárgyat megmentenie a páholyház vendéglőjén keresztül.

A „sivatagi vándorlás” kifejezés Benedek Marcell tv∴-től származik.