Magyarországi Szabadkőművesek

  • A (7)
  • B (40)
  • C (5)
  • D (10)
  • E (14)
  • F (20)
  • G (20)
  • H (14)
  • I (1)
  • J (10)
  • K (40)
  • L (15)
  • M (34)
  • N (5)
  • O (2)
  • P (9)
  • R (15)
  • S (59)
  • T (15)
  • U (1)
  • V (17)
  • W (19)
  • X (1)
  • Z (2)
Abafi Aigner Lajos
Irodalomtörténész, könyvkiadó
Született: 1840 február 11 - NagyjécsaMeghalt: 1909 június 19 - BudapestPáholy: Corvin Mátyás, az Igazságoshoz (Budapest) Nincs adat...
Ábrányi Emil
író, publicista, lapszerkesztő, politikus
Született: 1820 november 22 - SzentgyörgyábrányMeghalt: 1850 április 07 - Pest

Író, publicista, lapszerkesztő, politikus, ~ Kornél zeneszerző fivére. Írói hajlamai korán kibontakoztak, Az egykorú lapokban (Honderü, Életképek) számos írása jelent meg. Omode Pál és családja c. drámáját 1846-ban mutatta be a Nemzeti Színház. A szabadságharc idején Szemere Bertalan belügymin. titkára, majd két ízben kormánybiztos. ~ dolgozta ki az új ogy. tervezetét és házszabályait. Kossuth Pesti Hírlapjának munkatársa; 1848. dec.-ben megalapította és szerk. a Jövő c. radikális napilapot. Világos után apja menlevelet szerzett számára. Életének utolsó hónapjait tüdőbaja miatt teljes visszavonultságban töltötte. - F. m. Alföldi Lapok (versek, elb.-ek, Debrecen, 1848). - Irod. Á. E. (Pesti Divatlap, 1846); Á. E. (Magy. Hírlap, 1850).

Ady Endre
Költő, publicista
Ady Endre
Született: 1877 november 22 - ÉrmindszentMeghalt: 1919 január 27 - Budapest, TerézvárosPáholy: Martinovics (Párizs), felvéve: 1912 május 03

A 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

Egy új költészeteszmény nevében lép fel, hangsúlyozva azt, hogy ő nem lesz a „szürkék hegedőse”. Az ősi, magyaros költészet, kultúrkör és az új, forradalmi változást hozó költői program egyesítése a célja – ezáltal szakítva ki a magyar költészetet az elvadult Hun táj virágtalan vidékéből. Ady tematikus-motivikus költő. Költészetében meghatározott motívumcsoportokat követhetünk végig, s ezzel Ady egyedülálló a világirodalomban. Tematikája, szimbólumrendszere: ars poeticák, szerelem (Léda, Csinszka), látomásos tájköltészet, Magyar Ugar, Istenes versek, magyarság – kuruc tematika, létharc – pénz motívuma, halál, forradalmi versek és világháborús költészet.

Stílusának egyik legjellemzőbb vonása a különös jelzők gazdagsága. Gyakori témája énjének testi-lelki kettészakadása. Életszeretet, az élet teljességének igénye mindvégig kíséri költészetét.

„Vallom és hirdetem, hogy nincs értékesebb,hatalmasabb és szebb mint az élet.”

Kötetei

  • Versek, Debrecen, 1899. június
  • Még egyszer, Nagyvárad, 1903. szeptember vége
  • Új versek, 1906. február
  • Vér és arany, 1907. december végén 1908-as évszámmal
  • Az Illés szekerén, 1908. december második felében 1909-es évszámmal
  • Szeretném, ha szeretnének, 1909. december közepén 1910-es évszámmal
  • A Minden-Titkok versei, 1910. december közepe
  • A menekülő Élet, 1912. január vége
  • Margita élni akar, verses regény, 1912
  • A Magunk szerelme, 1913. március vége
  • Ki látott engem?, 1914. február vége
  • A halottak élén, 1918. augusztus eleje
  • Az utolsó hajók, 1923

 

 

Ágh Géza dr. Páholy: Deák Ferencz a Testvériséghez (Budapest), felvéve: 1901 Nincs adat...
Alpár Ignác
műépítész, egyetemi tanár
Született: 1855 január 17 - Pest, JózsefvárosMeghalt: 1928 április 27 - ZürichPáholy: Corvin Mátyás, az Igazságoshoz (Budapest), felvéve: 1885

Összesen 130 jelentős épületet tervezett. Épületei — megyeházák, középiskolák, templomok, fürdők, bérházak, villák, kastélyok, katonai épületek, posta, színház és szálloda — a történelmi Magyarországon mindenfelé megtalálhatók.

Sok híres, vagy később híressé váló építészt foglalkoztatott. Az ő cégbélyegzője alatt dolgozott egy ideig: Almásy Balogh Lóránd, Führer Miklós, Kotál Henrik, Hajós Alfréd, Hübner Jenő, Orth Ambrus, Gyöngyöshalászi Takách Béla, Radó Sándor. Ugyancsak töltöttek nála rövidebb időt a Vágó testvérek, továbbá Jámbor Lajos és Sebestyén Artúr is. A késői historizmus mestere volt, aki eklektikus elemeket is alkalmazott épületein. Hírnevét középületei alapozták meg.

Évtizedekig elnöke volt a „Steindl-céhnek”, mely az építészethez kapcsolódó szakemberek, vállalkozók, művészek találkozóhelye volt. A tagok közül Maróti Géza, Moiret Ödön, Markup Béla, Telcs Ede, Róth Miksa, Jungfer Gyula több építkezésén munkatársai is voltak.

Az 1890-es években pályafutásának legnagyobb sikerét a millenniumi kiállítás Történelmi Épületcsoportjával érte el. E legismertebb műve Budapest XIV. kerületében a Városligeti tó partján a millenniumi ünnepségek tiszteletére a magyar építészet történetét épületmásolatokkal ábrázoló Történelmi Épületcsoport, amelyet legjellemzőbb részéről Vajdahunyad várának neveznek.

1900-1914 között legfontosabb művei a bankok voltak, melyek a budapesti városképben (Szabadság tér, Vörösmarty tér, József nádor tér, Roosevelt tér) máig meghatározó szerepet játszanak, mint a Nemzeti Bank és a TV-székház, az Értéktőzsde, a mai Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium. (wikipédia)

Apáthy István, Dr.
Zoológus, egyetemi tanár
Született: 1863 - Kolozsvár, felvéve: 1900

Zoológus, egyetemi tanár, a MTA levelező tagja 1885-ben szerzett orvosi diplomát Budapesten, majd tanársegéd a zoológiai tanszéken, 1890-től a Kolozsvári Egyetemen tanár. Részletesen foglalkozik az idegingerület vezetésével, ill. a mikro technikai vizsgálati módszerek fejlesztésével. Világhírűvé a neurofibrillumokra vonatkozó tanával vált, amely szerint ezek megszakítás nélkül hálózzák be az idegrendszert és vezetik az ingerületeket a központba és innen a reagáló szervekhez. Külföldi kutatók sora kereste fel Kolozsvárott. 1909-ben állattani intézetet létesít. 1900-tól aktívan politizált a függetlenségi és 48-as párt egyik vezéreként. Kolozsvár városi törvényhatósági bizottságából indulva Kelet-Magyarország fő-kormánybiztosa lesz, ezért 1919 januárjában letartóztatják, majd 1920 augusztusában szabadul. A középiskolai oktatásban nagyobb teret kívánt biztosítani a természettudományok- nak. A szakszavak írásáról is sok cikke jelent meg. Tudományos munkássága mellett szépirodalommal és szociológiával is foglalkozott, számos költeménye jelent meg. 1900-ban vették fel az Unio páholyba, 1919-től a symbolikus nagypáholy helyettes nagymestere

Atkáry Ottó Páholy: Deák Ferencz a Testvériséghez (Budapest), felvéve: 1909 Nincs adat...