Magyarországi Szabadkőművesek

  • A (7)
  • B (40)
  • C (5)
  • D (10)
  • E (14)
  • F (20)
  • G (20)
  • H (14)
  • I (1)
  • J (10)
  • K (40)
  • L (15)
  • M (34)
  • N (5)
  • O (2)
  • P (9)
  • R (15)
  • S (59)
  • T (15)
  • U (1)
  • V (17)
  • W (19)
  • X (1)
  • Z (2)
Pataki Jenő
Orvos
- Kolozsvár - Kolozsvár

A kolozsvári egy.-en avatták orvosdoktorrá 1882-ben. 1898-tól Kolozsvárott volt városi orvos. Feldolgozta Kolozsvár orvostörténetét. A hazai orvostörténetre vonatkozó közleményei különböző hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. – Irod. Orvosi Hetilap (1944. 1957).

Pataky Jenő
színművész, rendező
Született: 1914 szeptember 08 - BudapestMeghalt: 1996 február 15 - BudapestPáholy: Deák Ferencz a Testvériséghez (Budapest), felvéve: 1989

1934. - egy hazai filmtehetség- versenyen első díjat nyer, az európai versenyre kiviszik Bécsbe.

1934.- Bécs, a Nemzetközi Filmtehetség verseny , Magyarország képviseletében 9. helyezett, a 17 induló nemzet közül.

1936. - A Színművészeti Akadémián diplomás színész lesz.

1936. - A Nemzeti Színház ösztöndíjasa, majd felesküdött tagja.

1936-1943. január 10. A Nemzeti Színház tagja.

1943-1944 - Menyasszonyának származása miatt eltiltják a színpadoktól.

1945-1948 - A Nemzeti Színház tagja.

1948. -"Bé"-listára kerül, elküldik a Nemzeti Színháztól.

1948-1951 - Szeged, Pécs, egy-egy évadra, majd disszidálási kísérlete miatt börtönbe csukják, később szenesemberként tevékenykedhet.

1951-1956. aug. - Petőfi Színház tagja.

1956. november - emigrál, Párizsban telepedik le.

1956 - 1968 - Eve de Paris, Nouvelle Eve, - musicalokban szerepel, egyebek mellett a neki írt Sztrogoff Mihály főszerepében 1480 estén keresztül játszik Párizsban.

1969 - 1978. dec. egy Belga építőipari cég franciaországi képviselője.

1978 decemberében hazatelepül.

1979. beugrik a Várszínházban egy szerepbe.

1979-1983 - A Madách Színház tagja.

1983 - 1991- A Nemzeti Színház tagja.

1991. - nyugdíjaztatását kéri

1995. - Utolsó premierje - 82 évesen hunyt el.

Temetésén Sinkovits Imre így búcsúzott tőle:

"Drága Jenőkém! Köszönjük a fényt, amit ránk hagytál. Te meg nyugodjál békében a budai hegyoldalon, kedvenc fenyőfád alatt, virágaid, madaraid között, hű kutyád és Dorcsika óvó-féltő szeretete majd vigyáz Rád."

Paulay Ede
színész, rendező, dramaturg, igazgató
Született: 1836 március 12 - TokajMeghalt: 1894 március 12 - BudapestPáholy: Corvin Mátyás, az Igazságoshoz (Budapest), felvéve: 1891

1868-ban az ő rendezésében vitte színre a Szigligeti Ede vezette Nemzeti Színház a Hamletet. Ez volt az Arany János féle fordítás első színpadi bemutatója.A Drámabíráló bizottság tagja, nemzetközi színházi szaktekintély, 1878-tól a Nemzeti Színház igazgatója. A sztárkultusszal szemben az összjátékra és a történeti hűségre helyezte a hangsúlyt, és a hagyományos kántálással szemben meghonosította az egyszerű, természetes színpadi beszédet. Sokat tett a magyar drámairodalom fejlődéséért, rendszeresen mutatatta be magyar szerzők műveit.A Petőfi- és a Kisfaludy Társaság tagja, a Színművészeti Akadémia első igazgatója.

Pauncz Sándor
nagykereskedő
Született: 1855Páholy: Deák Ferencz a Testvériséghez (Budapest), felvéve: 1891 Nincs adat...
Perényi Zsigmond dr.
ügyvéd
Született: 1875Páholy: Deák Ferencz a Testvériséghez (Budapest), felvéve: 1909 Nincs adat...
Pinterits Károly
főiskolai tanár
Páholy: Deák Ferencz a Testvériséghez (Budapest), felvéve: 1902 Nincs adat...
Pless György dr. Páholy: Deák Ferencz a Testvériséghez (Budapest), felvéve: 1990 Nincs adat...
Polgár Adolf
igazgató
Született: 1869Páholy: Deák Ferencz a Testvériséghez (Budapest), felvéve: 1898 Nincs adat...
Pulszky Ferenc
régész, műgyűjtő, az MTA tagja. Nagymester
Született: 1814 szeptember 17 - EperjesMeghalt: 1896 szeptember 09 - BudapestPáholy: Szent István (Pest)

Miskolcon, majd Eperjesen tanult, ahol barátságot kötött Eötvös Józseffel. Ifjú korában nagy hatással volt rá anyai nagybátyja, Fejérváry Gábor, akinek a régiségek, műgyűjtés iránt olthatatlan szenvedélye rá is átragadt.Diplomáját a pesti egyetem jogi karán szerezte, jurátusként részt vett az 1832-36. évi országgyűlésen. Az országgyűlési ifjak egyikeként megismerkedett a reformkor meghatározó alakjaival, Deák Ferenccel, Kölcsey Ferenccel, híres írókkal, Vörösmarty Mihállyal, Bajza Józseffel és Czuczor Gergellyel.1834-ben, az ügyvédi vizsga letétele után Sáros vármegye aljegyzője, 1839-től országgyűlési követe lett.1848-ban az első felelős kormányban előbb Kossuth mellett látta el a pénzügyi államtitkár feladatát, majd Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter mellett volt államtitkár Bécsben. Október közepén felmentették, visszatért Pestre, ahol a Honvédelmi Bizottmány földmívelés-, ipar és kereskedelmi ügyekkel megbízott tagja volt.1849-ben Kossuth Londonba küldte, hogy próbáljon támogatókat szerezni a magyar függetlenségnek. Küldetése nem járt sikerrel, de kapcsolatai révén fontos szerepet játszott az emigráns magyarok támogatásában. 1851-52-ben, miután Kossuth elhagyta Törökországot, csatlakozott hozzá, és elkísérte európai, illetve amerikai körútján. Kapcsolatuk az 1860-as években romlott meg, mert Pulszky a fegyveres felkelés megszervezése helyett egyre inkább a kiegyezés támogatására hajlott.Az 1861-es választásokon távollétében Sáros vármegyében képviselőnek választották, de ekkor még nem léphetett magyar földre. Eötvös közbenjárására végül 1866-ban ő is hazatérhetett, azzal a feltétellel, hogy nem akadályozza a kiegyezés folyamatát. A feltételt megtartotta, támogatta Deák politikáját az országgyűlésben, előbb Szentes, majd Szécsény követeként. Kiterjedt tevékenysége, hatalmas munkabírása, remek szervezőkészsége miatt a "dualizmus kultúrpápájának" is nevezték.Meghatározó szerepet vállalt az Esterházy-képtár anyagának megvásárlásában és a bécsi iparművészeti kiállítás anyagának megszerzésében, ezek a gyűjtemények alkották az Iparművészeti Múzeum alapját. 1869-től 1894-ig a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója volt, nyugdíjazása után pedig a magyarországi múzeumok és könyvtárak főfelügyelője. Az 1870-es években az antikvitás legjelentősebb szobrairól készült gipszmásolatokat vásárolt a Nemzeti Múzeum számára, melyek a később megalapított Szépművészeti Múzeum antik gyűjteményébe kerültek (jelenleg a tatai Kuny Domokos Múzeumban tekinthetők meg). Saját gyűjteményének néhány becses darabja is a magyar állam tulajdonába került, az egyik legjelentősebb közülük Andrea del Verrocchio (1436-1488) Fájdalmas Krisztus-szobra.Korának elismert régésze volt, számos tudományos értekezést tett közzé e tárgyban: A magyarországi avar leletekről (1874); A rézkor Magyarországon (1883); Tanulmányok a népvándorlás korának emlékeiről (1888-1889); A magyar pogány sírleletek (1891); Magyarország archaeologiája (1897).A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1838), rendes (1840), illetve tiszteleti tagja (1841) lett, 1873-tól igazgatója, 1895-től alelnöke volt. Utazásait, számkivetettségét pontos, érzékletes stílusban írta meg Életem és korom című, történeti forrásként is használható visszaemlékezéseiben.Olaszországban a Dante Alighieri szabadkőműves páholy vette fel tagjai közé 1860-ban, ekkor került kapcsolatba Garibaldival és Bakunyinnal. Hazatérése után tevékeny szerepet vállalt a szabadkőművesség magyarországi újjáélesztésében. Az 1870-ben létrejött Magyarországi Jánosrendi Nagy-páholy első nagymestere, majd az 1886-ban a két nagypáholy (a Jánosrendi és Magyarország Nagy-Oriense) egyesülésével létrejött Magyarországi Symbolikus Nagypáholy első nagymestere volt.1897. szeptember 17-én halt meg Budapesten. 2004 óta a róla elnevezett díjjal ismerik el a magyar múzeumügyért sokat tett szakemberek munkáját.