drDR: Szemelvények a „Deák Ferencz a Testvériséghez” páholytörténetéből

„Historia est magistra vitae”
(Történelem, az élet mestere)

 

I. Bevezető

Nincs összegezett anyag, sok helyről kellett az adatokat kibányászni.

Ezúton szeretném megköszönni külön dr. Jobbágyi György tiszteleti főmester testvérnek a hosszas interjúit, anyagait, V. B. főmester, B. J. főtitkár, Sz. R. főkönyvtáros testvéreknek anyagok, illetve információ átadásával nyújtott támogatását. S engedjétek meg, hogy itt adózzak tisztelettel Baló István, Bíró Imre, Elekes Pál, Erdős Elemér, Ferenc József, Galambos István, Heimann Pál, Kiss Géza, Pataky Jenő, Pless György, Rajna László Örök Keletbe költözött testvérek emlékének, kiknek elmeséléseiből, anyagaiból is táplálkozik e rajzolat.

Mivel nem vagyok történész, s az adatokat a szakmai kritika alá nem tudtam vonni, ezért a konkrétumokat szöveghűen idézem, s a kommentárokat, illetve a krónikás önálló megfogalmazásait megpróbálom a lehető legszűkebbre korlátozni.

Ezt indokolja az igen nagy terjedelmű anyag, s a rövid idő is (mely egyrészt a testvérek türelme miatt a rajzolat méretét, másrészt a felkészülésre szánható lehetőséget illeti).

A régebbi korszakról testvérrel, mint tanúval már nem tudtam még beszélni sem, mivel, sajnos Örök Keletbe költöztek valamennyien, hiszen a Deák Ferenc páholy legidősebb tagja dr. Jobbágyi György tiszteleti főmester testvér, aki 1946. VIII. 11-én látta meg a fényt, s 1947. IV. 16-án emelték fel II0–ra, 1949. IX. 3-án III0–ra. Említésre méltó, hogy ritka gyors és nagy ívű volt testvérünk szabadkőműves karrierje, hiszen az 1950. július 16-ai elnémításig tartó majdnem 10 és fél hónap alatt volt felügyelő, választott szónok, illetve választott főmester helyettes is.

 

II. A páholy történetének szakaszai

 

a.) A kezdetek (Prehistorikus idők a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy megalakulása előtti időszak és az „Aranykor”)

A páholyban az ún. Skót rítus működött. Az 1886-os egyesüléssel ez a különbség megszűnt.

A páholyról szóló krónikákból:

„1883-1920. A »Haza bölcsének« jelleme, politikája rokonszenves volt a páholy tagjainak, ezért választották névadóvá annak ellenére, hogy nem volt szabadkőműves. Egyike volt a legnagyobb létszámú páholyoknak. A szegényeket gyámolította, Nyomorék Gyermekek Otthonát, Ingyenes Népkönyvtárat, Háztartási Iskolát és más jótékony célú létesítményt alapított a páholy. Ezzel a gyakorlatba ültették át a páholynévben szereplő ajánlást a szabadkőműves erényhez” [1]

A programokról, az akkor megalapozott intézményekről, a „hőskorszak” emlékeiről a mellékletben számos adat található, erre az idő rövidsége miatt nem térnék ki, csupán jelzem, hogy joggal vagyunk büszkék erre a vissza sose térő korszakra, eleinkre.

 

b.) A 25 éves „sivatagi vándorlás” időszaka

Testvéreink rendszeresen jártak ki Pozsonyba, Bécsbe, amíg kaptak vízumot, utazási jogot, illetve lehetőséget.[2]

Családi szájhagyomány, hogy apám sokszor utazott Édesanyámmal Bécsbe úgy, hogy pénteken délután érkeztek, Operába mentek, majd anyukámnak ottani „barátnőivel”, apámnak meg külön, az ő barátaival volt elfoglaltsága. (Ez utóbbiról Édesanyám – aki 1984-ben hunyt el, s így nem volt módom konkrét kérdéseket a szabadkőművességet illetően neki feltenni – nagyon titokzatosan csak azt mondogatta, hogy erről Pesten semmit sem lehetett mondani, s ő különben is csak igen keveset tudott a „baráti körről”.) Halála után találtam egy Eötvös páholyjelvényt, szalaggal, s innen tudom, hogy feltehetőleg ez lehetett az a titokzatos társaság Bécsben…

 

c.) 1945-50 között, a legalitás évei

1946-50. Az azonos nevű páholy még élő tagjai alapították, a név és az ajánlás meghagyásával. Létesítményeiket ugyan az állam vette kezelésbe, de sokan megmaradtak a létesítményekben dolgozó szabadkőművesek közül eredeti munkakörükben.”[3]

Az igen aktív szervezet a polgári eszméket vallók számára megfelelő keretet biztosított társadalomépítő, tettre kész, javító szándékú testvérek munkájához. Aktivitásukra jellemző, hogy a páholyház háborús kárainak felszámolására, a Podmaniczky utcai világhírű épület rendbetételére igen rövid idő alatt sor került. „A páholyház újjáépítésében ez a páholy is tevékenyen részt vett.”[4]

„Amikor 1945 tavaszán… megalakítottuk az szabadkőműves intéző bizottságot, az első feladatának azt tartotta, (Supka Géza nagymester testvér) hogy megfelelő vezetőkről gondoskodjék.”[5]

„A Deák páholy, mely az újjáalakulás idején a Reform páholyban nyert meleg otthont, 1946. július 7-én 18 testvér elhatározása folytán önállóan óhajtotta megkezdeni működését és Szili Jenő dr-t választotta főmesterévé.”[6]

„E csonka évben 26 munkát tartott.” [7]

A Podmaniczky utca szelleme, lelke fogalom lett a világ szabadkőművesei körében. A Deák páholy jelentős fejlődésnek indult, erejéhez mérten tovább folytatta korábbi karitatív tevékenységét is, de különösen a páholyház rendbehozatalában működött közre. Emlékezetes munkákat tartott, gyors létszámgyarapodása miatt főmesterei különös figyelmet szenteltek annak, hogy a felvett neofiták minél hamarabb, minél nagyobb számban valódi szabadkőműves testvérekké válhassanak.

A vakolások főszereplői a ”kisegítő testvér” (Bazsányi Béla) és neje (Ilonka) közszeretetnek örvendett. Ilonkáról egyébként ismert volt, hogy kívülről tudta az Alkotmányt, esetenként jobban, mint sok testvér.

„… 1848-51 között valamennyi népi demokratikus országban megszűntek a szabadkőműves páholyok: vagy önként kimondták feloszlásukat, vagy belügyminiszteri rendelettel betiltották őket. Magyarországon a páholyokat betiltó belügyminiszteri rendelet 1950. június 12-én jelent meg.”[8]

„Májusban Révai, akkori népművelési miniszter egy politikai beszédében a szabadkőművességet a klerikális reakcióval együtt támadta és működését károsnak bélyegezte. Ekkor a nagypáholy vezetősége már látta, hogy a kommunista elvekkel össze nem egyeztethető szabad kritika, humánus eszméi miatt a napjai meg vannak számlálva, de egy udvarias levélben még rámutatott a miniszternek a magyar szabadkőművesség múltjára és érdemeire. Néhány nappal később a napilapok a következő híradást közölték:” A belügyminiszter feloszlatta a szabadkőművespáholyokat, melyek főként az utóbbi időben a népköztársaság ellenségeinek, a tőkés elemeknek és a nyugati imperialisták híveinek gyülekező helyévé vált.”…

A nagypáholy értéktárgyait, gyűjteményeit és könyveit az ÁVO elhurcolta. Néhány felszerelési tárgyat, néhány egyéni szerszámot sikerült lelkes és bátor segítő testvérünknek, Bazsányi Bélának a vendéglőn keresztül kimentenie.”[9]

 

d.) 40 éves hallgatás

„A testvérek továbbra is együtt maradtak, és a társas életben, kávéházakban és az egymással való érintkezésben ápolták tovább azt a szellemet, a hármas lángot, amit a páholyok zárt világából hoztak magukkal. Ezek a baráti összejövetelek a legsötétebb Rákosi korszakban is tartottak, amikor sok érdemes és idősebb testvért kitelepítettek. A testvérek segítő keze azonban a legkisebb faluba is elért és a szeretet lángja éreztette melegét.” [10]

A Deák páholy tagjai eleinte a Belvárosi Kávéház emeleti részében gyűltek össze kéthetente, sok esetben nővérekkel együtt. Míg egy alkalommal a későn érkezőknek a pincér oda nem súgta, hogy a szabadkőművesek az emeleten vannak… Ettől kezdve magánlakásokban találkoztak.

 

d.) 1989-től napjainkig

„1990. A megmaradt szabadkőműves tagok alakították újjá a páholyt. Az elrabolt páholyház és egyéb értékeik visszaszerzésével foglalkoznak.” [11]

  • 1989. VIII. 15-én, a Zichy Kastélyban alakuló ülést tartott a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy 50 taggal.
  • Szeptemberben 13 fővel elvileg újjászerveződött a Deák páholy, a további 3 páhollyal együtt.
  • 1989. XII. 27-én a Hotel Intercontinentalban János napi Ünnepi Munkát tartott a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy, amelyen a Fénybehozási Szertartás történt.
  • 1990. VI. 12-én elkészültek az elismerést kérő levelek, meghatározták a működés, a gazdálkodás kereteit is.
  • 1991. IX. 30-án létrejött az Irodalmi Bizottság.
  • 1992. A páholy 11 keresőt vett fel. Szervezésében több nyilvános rendezvény (pl. Fészek klub, rádió, tv), volt sikeres. A páholyház ügyben a Deák páholy testvérei sok, eredménytelen kísérletet tettek, illetve a per tűnik az egyetlen megoldásnak. A páholy Pécsett keres kapcsolatokat szabadkőműves kör alapításához. Kialakul a Lövölde téren két lakás megvásárlásának lehetősége.
  • 1993. Lövölde tér „beüzemelése”; Fő témaként a „trianoni kérdés”; Rottenbiller utcai könyvtár megnyitása, emléktábla felavatása. (rádió, tv, újság pozitívan foglalkozik velünk.) Rajzolatok a Bécsi Helikon páholyban.
  • 1994. Ünnepélyes átadása a Lövölde téri székháznak, páholyunknak van az első zászlója. Berendezéseket gyűjtünk össze, hogy működni tudjunk. Kapcsolatfelvétel (nem nyilvánosan) a Mozgássérült Gyermekek Otthonával. A páholyház pert I. fokon megnyertük…(1994. dec. 20-án)
  • 1995. A Skót rítusba a páholyból több testvért vettek fel, magas fokra. A páholyházra vonatkozó pert II. fokon elvesztettük, további eljárásokat keresünk. Pataky Jenő testvér temetése nagy nyilvánosság előtt elhangzott szabadkőműves búcsúztatással. Kapcsolatfelvétel közvetlenül páholyok között izraeli, német páholyokkal.
  • 1996. Kezdeményezés, melyet több páholy is átvett, a munkák előtti, 5 perces „oktatói karcolat”. K. P. P. testvér elkészítette a szabadkőműves kalendáriumot. 60 résztvevős volt a nővérmunka. Gion testvér a Kelet főszerkesztője.
  • 1997. Fő témánk a polgárosodás. Gion testvér a Kelet nyitottabbá tételére tesz javaslatot. III. fokon nemcsak díjemelés, de oktató munka is volt.
  • 1998. „Elkopott” a munkák elején tartott 5 perces oktatás, abbamaradt a Könyvtári előadássorozat. A nővérmunka emlékezetes sikerű volt. K. T. testvér elkészítette a mesterleveleket, melyek ünnepélyes átadása külön Nagypáholy rendezvény keretében történt.
  • 1999. Az év második felében bevezették, nővérekkel együtt, a havi egyszeri szombat-délutáni összejövetelt. (Trombitás étteremben) Megünnepelték dr. Vidor Miklós testvér 50 éves szabadkőművességét.

 

III. Személyes ügyek

1. 1946-ban, az év végén az újra szerveződött páholy tagjai az alábbiak voltak:[12]

Bán Richárd, Delej László, Dózsa Ödön dr., Ernust Lajos dr., Fischer Mihály dr., Geiger Samu dr., Gerő Sándor, Halász Elemér, Just Emil, Justus István, Kann Zsigmond, Kirschner Oszkár, Kovács Emil, Kőrösy Kornél, Lőbl Marcell, Lukács Ödön dr., Mogyorósy Ernő, Perényi Zsigmond dr., Radák Henrik dr., Richter Mór, Schwimmer József, Szili Jenő dr., Takács László, Taubner Vilmos, Thein János dr., Tull Viktor, Vajda Béla, Versényi Tibor, Vidacs Gyula dr., Vikár József, Zinner Nándor dr.

2. Testvéreink közül, páholyunkból – az eddig megismert legendárium alapján – külön csoportosítva, kiemelem az alábbiakat:

Írók: Dr. Benedek Marcell, Gion Nándor, dr. Vidor Miklós,

Orvosok: Dr. Benedek István, Dr. Bíró Imre, Dr. Horváth Boldizsár, Dr. Jobbágyi György, Dr. Körmöczy Emil, Dr. László György, Dr. Merényi István, Dr. Szili Jenő, Dr. Zágon András, Dr. Zinner Nándor.

Zeneművészek, színészek, művészek: Fehér Pál, Fekete Pál, Huzella Elek, Jámbor László, Karczag György, Lukács Miklós, Nádasdy Kálmán, Pataky Jenő, Polgár Tibor, Székely Mihály, Vukár György, Zathureczky Ede

  1. Dr. Benedek István testvér, „Elek Apó” kedvenc unokája –lásd a mellékelt okmány-másolatot – 1950. V. 3-án, (páholyalapítás) miatt fedezett.
  2. Székely György testvér 2002-ben megalapította a „Hiram-díj”-at, melyet évente egy-egy kiváló testvérnek ítél oda, s ünnepélyes keretek között ad át a Nagypáholy (Tavaly dr. Galambos István tiszteleti nagymester testvér kapta, idén dr. Jobbágyi György tiszteleti nagymester testvéré lett.)

 

IV. Néhány kezdeményezés, mely a Deák Páholytól származik

 

Alapítványok, alapok

  • Szegény diák támogató ösztöndíj alap, 1896.
  • „Filantrópia pro vita” alapítvány, 1994.
  • „Fény” alapítvány, 1997.
  • „Márta Asszony alap”, a nővéreknek, 2002.

 

A páholy alkotásai

  • Nyomorék Gyermekek Otthona, 1903. Budapest VII. Mexikói út 50.

„A Deák Páholy által, idén éppen 100 éve a Nyomorék Gyermekek Menhelye és Egylete néven alapított intézet jogutódja, a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon számára 5 számítógépet (teljes konfigurációval, játékprogramokkal együtt) adományoztunk 2003-ban.”[13]

  • Deák Ferenc Népkönyvtár, 1913. Budapest VII. Almássy tér közepe

Többszöri átköltözés után jelenlegi helyén, a Rottenbiller utca 10-ben, 1993-ban igen bensőséges ünnepségen emlékeztek meg az alapítókról is. Márványtáblát helyeztek el a bejáratnál, mely hirdeti az alapító, Deák Ferenc páholy érdemeit. 

 

Előadássorozatok, melyek néha másutt is „kalapács alá kerültek”

  • A páholy alapításakor (1885-ben) létrehozott segélyalapból fejlődött ki a szegény sorsú diákok támogatását célzó ösztöndíj alap. (1896-ban a páholynak 6 alapja volt: Millennium-, Deák Ferencz-, Felvidéki ínségesek-, Ösztöndíj-, Lelenczház-, Népkönyvtár- alap.) Erről évente beszámoltak, sokan közreműködtek kiteljesítésében, működtetésében. (1906-ban pl. „a 200 koronás ösztöndíjat Bíró Lajos szobrász iparművészeti tanuló kapta”) Az alap kezelését később (?) a Közoktatási Miniszternek adták át;

  • 1902-ben Rothfeld testvér: „Nyomorék gyermekek részére létesítendő menhely érdekében, a szeretet jegyében” indított előadás-sorozatot. (Ebből lett az idén 100 éves Gyermekotthon);

  • „Szabadkőművesség és utópia” témákban 1946 -tól, az ’50-es betiltásig készültek rajzolatok, nagy sikerrel s nem csak a Deák páholyban;

  • A ’97-99-es években, a Rottenbiller utcai könyvtárban, a páholy tagjai szervezésében és közreműködésével időszerű témákról tartottak, szabadkőműves ihletettségű előadássorozatot, eleinte nagy, majd egyre lankadó érdeklődés mellett.

 

Különleges tapasztalatok

Engedjétek meg, hogy Balázs Dezső testvéremtől vegyem kölcsön záró gondolataimat.[14]

„A képzőművészetek krónikása szerint, több mint kétezer év előtt, Rhodos szigetét nagy villámcsapások sújtották és pusztították. Összedőltek, de legalábbis megrongálódtak a legszilárdabb épületek. Csak Herakles és Perseus képtáblájának nem ártottak a villámcsapások. Ettől kezdve a művészetbarát görög nép még jobban tisztelte a képzőművészet alkotásait. A szabadkőművességet is megremegtették az elvakult rosszindulat, az értelmetlen vádaskodások, a fékezhetetlen gyűlölet villámcsapásai, de oszlopaink épen maradtak, épen kerültek ki a hatalmas konvulzióból. Intézményünk is megérdemli tehát az áhítatos tiszteletet, a különös megbecsülést és főként a megfelelő értékelést, mert a megmaradt oszlopok szimbolikusan azt jelentik, hogy intézményünk oly erős, hogy kívülről jött elemi csapások nem rendíthetik meg, belső ereje fenntartja.

Ezt a belső erőt kell ápolnunk és fejlesztenünk.

A szabadkőművesség lelki-szellemi keretintézmény. Legfőbb hajtóereje válogatott tagjaiban és rugalmasságában van. Tagjai nem Grál-lovagok, akik a mindennapok valóságától elvonatkoztatva, csak ritka időközökben, és akkor jelentkeznek, ha valami különleges igazságtalanság miatt kell síkra szállaniok. És nem Messiások, akik szenvedések és emberfeletti erőfeszítések árán akarják a világot megváltani. Tagjai érző, megértő, kultúra után sóvárgó, a haladást szolgáló, előítélet, korlátoltság, rosszindulat és az ember-lealacsonyítás ellen küzdő, szabadon gondolkodó emberek, akik mernek is gondolkodni és gondolataiknak hangot adni. Prometheuszok és Epimetheuszok, akik előre néznek és a múltak tapasztalataiból okulnak.”

 

Mellékletek

(Rendelkezésemre álló, eddig fellelt adatok alapján)

Főmestereink:
  • Szécskay István, 1894-96;
  • Messinger Simon dr.1902.
  • Wilczek Gusztáv, 1906.
  • Székács Antal, 1909.
  • Siegm. Eisler dr., 1910.
  • Morvay Izsó, 1919-20;
  • Dr. Szili Jenő, 1946. 06. 28.-’47;
  • Dr. Benedek Marcell, 1948;
  • dr. Jobbágyi György, 1990-1994
 
TESTVÉREK SZÁMA DECEMBER 31-ÉN

 

|Deák páholy taglétszáma |MSN taglétszáma |Átlagos tagszám

Év

Összesen

I0

II0

III0

Összesen

I0

II0

III 0

Deák munkán

NP munkán

1895.

73

10

8

55

2781

432

358

1991

1896.

79

6

10

63

2805

349

331

2125

50

25

1901.

114

8

5

101

3466

554

398

2514

1902.

118

11

2

105

3713

594

379

2740

58

27

1905.

161

19

5

137

4206

534

364

3308

1906.

166

11

17

138

4370

562

379

3429

71

29

1908.

173

9

8

156

4794

622

490

622

1909.

181

12

2

167

5198

722

565

3911

1910.

205

33

10

162

5639

838

545

4256

1914.

210

194

8

8

7414

1123

618

5673

1915.

205

5

3

197

7350

1003

599

5748

1916.

201

5

3

193

7337

979

568

5790

1945/03/31.

-

76

1946.

56*

985

1947.

68

1337

1948.

70

1346

1949.

?

?

1991.

13

50

1992.

24

11

13

1993.

36

119

10

27

1994.

41

7

9

25

139

1995.

57

11

7

39

147

11

1996.

57

9

156

16

1997.

69

8

163

14

37

1998,

72

9

194

25

35

1999.

72

14

7

51

201

28

2000.

61

3

7

51

205

25

2002.

52

229

 


[1] Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőművesi páholyneveink 1991-ig. (Magyar Nyelvtani Dolgozatok 114. ELTE M.Ny.T. Bpest. 1992.) 19. o. megjegyzem, hogy feltehetőleg tévesen került a kezdő évszám az anyagba, mivel a dokumentált lángbeviteli dátum: 1885. július

[2] Sokat ír erről L. Nagy Zsuzsa: Szabadkőművesség a XX. században (Kossuth Kiadó 1977.) 118-20. o.

[3] Berényi Zsuzsanna Ágnes: I. m. 19. o.

[4] Berényi Zsuzsanna Ágnes: I. m. 19. o.

[5] 1946. évi főtitkári jelentés 64.o.

[6] 1946. évi főtitkári jelentés 65.o.

[7] 1946. évi főtitkári jelentés 65.o.

[8] L. Nagy Zsuzsa: i.m. 154. o.

[9] dr. Gerő Imre: A magyar szabadkőművesség története a II. VH. után (Toronto 1960.) 30. o.

[10] dr. Gerő Imre: A magyar szabadkőművesség története a II. VH. után (Toronto 1960.) 30-31.o.

[11] Berényi Zsuzsanna Ágnes: i.m. 19. o.

[12] Hivatalos páholy tagnévsor 1946.

[13] Deák páholy Hírlevele III. évfolyam 4. Szám

[14] Balázs Dezső: Türelem… Kelet 1948. 1. sz. 6-7.o.

 

* (35 régi Deák páholybeli, 5 befogadott, 16 neofita), 1946. június 28-án, az alapítók száma: 18 testvér