Benedek Marcell dr.

Benedek Marcell
Születési idő: 
1885 szeptember 22
Budapest
Meghalt: 
1969 május 30
Budapest
Páholy: 
Deák Ferencz a Testvériséghez (Budapest)
Felvéve: 
1910
Foglalkozás: 
irodalomesztéta, író

Egyetemi tanár, író, irodalomtörténész és műfordító, színházigazgató. Benedek Elek író fia, Benedek István apja.

A budapesti egyetemen szerzett magyar-német szakos diplomát.

A Magyar irodalmi lexikon (I–III., Bp., 1963–65) főszerkesztője volt. Ifjúkori fordítását, Edmond Rostand A napkeleti királykisasszony című verses drámáját 1904-ben a Nemzeti Színház mutatta be. 1904-ben Lukács Györggyel és Bánóczi Lászlóval a Thália Társaság alapítója. 1910-ben kérte felvételét a Deák páholyba, ahová az év végén fel is vették. 1912-ben párizsi ösztöndíjas volt. 1912–1918 között gimnáziumi tanár volt Budapesten. 1919-ben a budapesti egyetemen a francia irodalom előadója volt. A Tanácsköztársaság bukása után megfosztották tanári állásától. 1930–1939 között a Magyar Könyvkiadók Országos Egyesületének főtitkára volt. 1939-től az Új Idők Irodalmi Intézetének munkatársa, majd igazgatója volt. 1945-től a kolozsvári egyetemen az esztétika és az irodalmi kritika tanára, a Magyar Színház dramaturgja és rendezője, a Kamaraszínház vezetője volt. Amikor visszatért Budapestre, akkor az újjáalakult magyar szabadkőművességben először egy páholy főmesterévé, majd 1949-ben nagymesterré választották. 1947–1962 között az ELTE-n tanított.

Korszakjelolő: 
1945-1950